Adventi versek óvodásoknak

 

Adventi versek óvodásoknak

Aranyosi Ervin: Advent – első gyertya

Advent első vasárnapján
felgyullad egy gyertya fénye.
Melegítse át szívedet,
legyen fénylő eredménye.

Kezdődik a csodavárás,
ahogy egykor Jézust várták:
szeretettel, bizalommal,
a tűz lángját körül állták.

A megváltó tiszta fényt hoz,
szeretetet, ami éltet.
Felemel a puszta földről,
Isten fiává fogad téged.

Szeretettel tárd ki lelked,
öleld át a nagyvilágot,
kívánd azt, hogy minden ember
itt a Földön, legyen áldott!

 

Adventi versek óvodásoknak

Mentovics Éva: Advent

 Álomport hintett a tájra a tél,
fenyvesek ágain hűs szél zenél,
hófelhőt bolyhoz fenn, későn, korán,
s átsuhan didergő falvak során.

Benéz a házakba, s mit lát vajon?
Gyertyafényt, ünnepi, szép asztalon,
parázsló kályhákat, s asztal felett
számtalan imára kulcsolt kezet,

szemekben sóvárgást, hitet, reményt,
várják a Megváltót, hogy indul felénk,
s megérint vidám és bús lelkeket,
hogy átír majd haragot a szeretet.

Suttogj most te is egy csendes imát,
kérd, tisztává válhasson majd a világ!
Koldusnak, szegénynek kérj új esélyt,
fázónak meleget, sötétben fényt,

hisz parányi remény még él bennetek,
betegnek gyógyulást, szebb életet,
gyáváknak acélos, bátor szívet,
megtévedt lelkeknek igaz hitet!

Hisz várjuk a megváltást, az újabb csodát,
a szeretet, megértés szép zálogát,
mert vágyjuk, hogy béke és boldogság
töltse be világunk minden zugát!

(2018. december 02.)

 

Adventi versek óvodásoknak

Kulcsár József: Advent idején

Advent idején lelkem békében él,
csodás és békés karácsonyt remél.
Nem érdekel már a felszíni csillogás,
az akciós ajándékok utáni lótás-futás!

Advent idején szívem nyugalomra int,
reményteljes, szépséges szeretetet hint.
Elcsitul bennem a hangos világ zaja,
és felébred lényem legbelső halk dala.

Gősi Vali: Advent idején

virágot karcol a téli szél
a házak ablakára
ezüstös fényű hópihék
bámulják selyemruhában

dérfüggöny csillog az ablakon
a lámpa imbolygó fénye
csituló csóvával átoson
mielőtt még elenyészne

roppanó jégcsapok a fán
az ágak közt árvult fészek
álomból riaszt egy kormorán
a pásztorok útra kélnek

Ágh Tihamér: Adventkor

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul…
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás…

 

Adventi versek óvodásoknak

Bőhm András: Ádventi kérdés

Lesz-e, aki befogad,
meleg, tiszta hajlék,
terhemmel a házalás
József, meddig tart még?
Időm közel, gyermekünk
megszületni készül,
közben ránk az este már
éjjellé sötétül.
Ünnepükön gyertyafény
kicsillog a hóra.
Ridegebb lenne szívünk,
mint állatok ólja?…

Fejes Ádám: Ádventi örvendezés

Utaidat vágyva kerestem,
S utaid megtaláltak engem.
Csodáidat látni akartam,
S ámulok rajtuk szakadatlan.
Titkaidat bogoztam egyre,
S most, mint gyermek az egyszeregyre,
úgy nézek rájuk, dicsekedvén,
ujjong szívem kegyelmed kedvén;
mert szereteted egyszerűség,
irgalmasságod csupa hűség,
s egy értelme van a keresztnek:
hogy megkerestek és szeretnek!
Hát hirdetem, hogy útja száz van
minden szívhez a nagyvilágban,
keresni kell és rátalálni ma,
akinek Ő a vágya álma;
kinek batyuja az a „nincsen”,
megtalálja a gazdag Isten.

 

Adventi versek óvodásoknak

Mészely József: Adventi emlék

Miközben nagyanyó a betlehemi csodáról
mesélt, és szót szó mellé igazgatott,
mi fránya kölykök az ablakhoz rohantunk,
mint kiket az estnek titka jobban izgatott.

Talán, mert nem tudtuk felfogni ésszel,
hogy lehet Ember és Isten egy személyben,
az, aki korhadt, csöpp istállóban születik,
kérődző barmok közt, trágyabűzben.

De nagyanyó nem haragudott ránk,
elcsendesült, és ámulva bámulta,
amint a falra fényfoltokat izzadt
a duruzsolva dohogó vaskályha.

Aztán odajött az ablakhoz, mellénk
s megmutatta azt a fénypont-csillagot,
amely a mennybolt sötét falát áttörve,
a csoda jöttét hírelni reánk pislogott.

Juhászné Bérces Anikó: Adventi fények

Advent első vasárnapján
fellobban egy gyertyaláng,
REMÉNY-t hoz a szürkeségbe,
mikor fénye ránk talál.

Három társa lángra várva
az adventi koszorún,
bennük rejlő fény-üzenet
átsugárzik a borún.

Hét nap múlva párban lobog,
kis fáklyaként világít,
s erőre kap lelkekben az
égiektől táplált HIT.

ÖRÖM-ünnep közelg` hozzánk,
hirdeti a harmadik,
lélek húrján zenét sugall,
óda hangja hallatszik.

Gyertya-kvartett fény tündököl,
küszöbön a karácsony,
legfontosabb, hogy SZERETET
áradjon a világon.

 

Adventi versek óvodásoknak

Kun Magdolna: Advent első gyertyalángja

Advent első gyertyalángja legyen ma a béke,
apró gyermekszívek szépreményű éke.
Ráncos, fázós kézfejeknek forró meleg kályha,
szomorú arcocskáknak pihe-puha párna.

Advent első gyertyalángja legyen ma a mosoly,
ott is ahol szívfájdító nyomorúság honol,
hisz az Adventi gyertyákban fellobbanó láng,
koldusra és királyra is mennyei fényt ád.

Jószay Magdolna: Advent

Pelyhedzik a friss hó, ezüstös fák, új tél
tisztít, hűsít, frissít, új álmokat ígér.
Megváltó születik, közeleg a szent éj,
Emberszívekbe költözik a remény.
Éveink fogynak, ám szívünk fiatal…
Ahogy roppan a hó, lelkünkben szól a dal.
Remény és tisztaság, élet és jóság,
Hozd mindezt el nekem, fényes úr-angyal!

Kun Magdona: Szívtalálkozás

Minden égő adventi gyertya,
valaki szíve melegének
itt hagyott darabja,
mely oly ragyogást áraszt
a langy-meleg szobákba,
mint lángra kapott csillagszórók
lobbanó szikrája.
 
Az adventi gyertyafény
elvezet minket a csillagokon túli
mennyei világba,
oda, ahol ég és föld világnak
nincs már vélt határa,
ami akadályt gördíthetne elénk,
s ami meggátolná,
hogy viszontlássuk egymást
egy összeölelkező
szívtalálkozásba.

 

Adventi versek óvodásoknak

Dsida Jenő: Közeleg az emberfia

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat, nem hordoznak emberölő
szerszámot, megjelenik az angyal és
megjelenik a csillag és tele lesz dallal
a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre
és tudni fogjuk, hogy Ő az.
Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,
a petróleumbányák frakkos császárai
s könnyel a szemükben letérdelnek elé.
Mert Ő lesz, akinek legtisztább kék a szeme,
legerősebb lészen a karja és szelíd arcáról ragyog
az örök építők acélos vidámsága.
Ő megmutatja minden vándornak az utat,
minden töprengőnek az igazságot, minden
haldoklónak az életet. Ő megmagyarázza
nekünk a gépek dalának igazi értelmét,
megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt
legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék
fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.
Ő nem ad országot nekünk, hanem otthont,
nem ad fegyvert, hanem kenyeret.
Ma még sírunk,
mert a mosolygás nem én vagyok.
Ma még sötét
van, mert nem jöttem világosságnak,
hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.
Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.
Eljön Ő, minden bizonnyal eljön.

Albert Ferenc: Advent koszorúja

Dér didereg alvó fákon,
fehér éjben advent kopog;
gyarló lelkünk készen álljon,
s az áldás is ránk találjon,
színes gyertyák fénye lobog.
Fenyőgyanta friss illata
tölti be a meleg otthont;
világol egy lila gyertya,
embereknek hitet adva,
Krisztusunk megváltást hozzon.
Kopog a második vasárnap;
egy pár lila gyertya fénylik;
reményt nyújtva a családnak,
kik csak Messiásra várnak;
s fények kúsznak magas égig.
Lobban három gyertya lángja,
egy rózsaszín, s öröm e hír.
Dicsértessék Szűz Mária,
néhány nap és áldott álma:
jászlában a Kisded felsír.
Ünnep előtt vasárnapon
lángoljon négy gyertya fénye,
fényük szeretetet ontson!
Áldott legyen a karácsony,
s a Megváltó születése!

 

Adventi versek óvodásoknak

Kustra Ferenc: Adventet megélni…

 
Odakint szép csendben havazik, kifehérül a táj,
Csillog a fénye, szinte világít, ez maga a báj.
Eljött az ideje, kicsi láng ég, nézem: ez bűbáj.
 
Az első gyertya az advent első fénye,
Gyertyalobogás már Jézus érkezése?
 
Egy hét eltelt, fellángol a másik gyertya,
Ez mutatja, hogy ez évek fénye máma.
 
Megint elment egy kerek hét, már bizony ég a harmadik,
Közeleg az ünnep is, lehet, hogy fönt leszek hajnalig…
 
Letelik az utolsó hét, a negyedik gyertya is lobog,
Boldog beteljesüléstől, örömtől velem… föld is forog.
És már bizony ez az utolsó kis gyertya,
Idevezetett hozzánk Jézusunk útja.

Kun Magdolna: Advent könnyei

 
Advent fénye ragyogja át azon lelkeket,
melyek fenn az égi kékben némán könnyeznek.
Könnyeznek, mert hátrahagyott szeretteiknek,
már nem nyújthatnak vigaszt, sem vigyázó kezet.
 
Ott a fehér felhőtetőn, hol tündöklik a fény,
ma milliónyi lélek sír fel szeretteiért.
Sírnak és zokognak, mert a nagy egyedüliség,
Advent napján félbetöri szívük egészét.
 
Hisz Advent a szeretet áldott ünnepe,
csak annak keserű, kinek nincs már senkije,
hisz az Advent is akkor teljes, és akkor igazi,
ha van, kinek még átölelhet óvó karjai.

Mysty Kata: Adventnek áldása

 
A szeretet égig ér,
Tündököl a Nap helyén.
Melegsége földre tér.
 
Örömével két tenyér.
Szívben öröm és kedély,
helyet kér, nem henyél.
 
Tüzet olt, elhárít vészt!
Új vesszőnek hajtása,
ez adventnek áldása.
 
Ültesd el, megfogan!
A szeretet áradat…
Nem apad szívben folyam.
 
A szeretet – mozdulat,
sose kér, de önként ad!
Örvend annak, amit kap.
 
Egy megértő pillantás,
választ adó kivárás,
sok türelmes bólintás.
 
Jöjj hát és ünnepeld!
Öröme égbe emel,
tisztító tűzre ott lel.

 

Adventi versek óvodásoknak

Babits Mihály: Adventi köd

Tél van megint!
Reggel amint
fölébredek,
még betekint
az utcalámpa
sötét szobámba,
mert odakint
köd van megint.
 
Elbuvik a
nap-paripa
az ég dugottabb
aklaiba,
hova a csillag-
állatok bujnak
nappalira:
Kos, Bak, Bika…
 
Tán a ravasz
égi lovas
»sötéten tartja«,
míg egy kamasz
s vig turf-inas
a forró pálya
gyepét kitárja:
az uj tavasz.
 
S én mint kinek
nagy versenyek
tétén végső
reménye remeg,
szorongva kérdem,
mit rejtenek
e függönyök
s az istenek?
 
És lesz-e még
hogy fölfakad
a borulat,
s küld-e a nap
egy sugarat,
mint vért a seb,
vagy megfuladt
a köd alatt?
 
És lesz-e még
Lángja elég
hevitni, mint
valaha rég
e földi lét
fagyát s az ember
vak életét
valaha még?
 
Ágyon ülök
s nincs egy szemernyi
kedvem kikelni.
Talán örök
marad a köd
amely beföd
s kásásan ing a
tetők fölött.
 
Óh könnyű rímek,
friss zengzetek,
csengessetek!
Végem, ha vígaszt
nem lelhetek
tibennetek..

 

Adventi versek óvodásoknak

Kassák Lajos: Advent van

Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét-tán ezredszer-,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben,
hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel,
hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban
gyermeki önmagamba újra…
látom, amint jancsi-kályha mellett
anyám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba –
˝Idd meg! Nem fogsz fázni majd!˝
Átmelegedett a testem, valóban
s én azt hittem a tea tette azt.

Ma már tudom, tőle volt meleg.
Ölelés, szeretet, gondoskodás
ezek voltak mitől az a ˝jó˝
a testem és a lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést,
mi ma is rám tör, ha a múltba
révedek.
Hiánya – így advent idejében –
fájón kéri vissza az elmúlt éveket.

Emlékszem a finom illatokra,
ami a konyhát járta át,
mikor sült a finom mézes,
és a lágyan foszló mákos kalács.
Arca piros volt az izgalomtól,
mikor a szobába engedett,
csilingelt egy üvegpohár szélén:
˝Itt az Angyalka! Megjelent!˝

Futottunk mind a fenyő köré,
ámultunk, örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést fiaimnak
minden karácsonykor átadom.
Már negyedszer töltjük el nélküle
a karácsony szent ünnepét,
de lelkemben ott mosolyog képe,
ahogy átöleli hét kisgyermekét.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz,
ha gyertyafényben rá emlékezünk
s tudom – onnan fentről ő is nézi:
Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek!
Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből
áradó tűz gyújtson fényeket!

Muzsika szálljon a gyermek kacajból,
áhítat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk
naponta adjuk át mindenkinek.

 

Adventi versek óvodásoknak

M. Fresch: Friss fenyőág

Adventi hírnök: friss fenyőág, 
Lobog az első gyertyaláng! 
Karácsonyt várva lázban a föld, 
Isteni gyermeket köszönt. 
Ujjong a szívünk, dalra gyúl, 
Nincs már messze az Úr! 

Adventi hírnök: friss fenyőág, 
Lobog már két kis gyertyaláng! 
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám, 
Betér a szívünk ajtaján! 
Ujjong a szívünk, dalra gyúl, 
Nincs már messze az Úr! 

Adventi hírnök: friss fenyőág, 
Lobog már három gyertyaláng! 
Múlnak az évek, életünk száll, 
De utunk végén Jézus vár! 
Ujjong a szívünk, dalra gyúl, 
Nincs már messze az Úr! 

Adventi hírnök: friss fenyőág, 
Lobog már négy kis gyertyaláng! 
Azt mondta Jézus, visszajön még, 
Újjá lesz akkor föld és ég! 
Ujjong a szívünk, dalra gyúl, 
Nincs már messze az Úr!

 

Adventi versek óvodásoknak

György Viktória Klára: Advent…

Bársonyos a csend,
s a gyertyaláng szelíd fénye mellett,
az álmok ösvénye kitárul.
Megérint a szív boldogsága,
szól a mennyek halk szerenádja.
Már közeleg…
Karácsonyi szépségben
ragyog a szeretet!
Nem álom ez, valóság!
Angyal érint meg s a jóság!
Áldást ont a négy
gyertya fénye,
amely szent örömben
él és ragyog,
s egy őszinte, tiszta fohász
kinyitja fényes templomod!
Nincs sértetlen emberi lélek,
mind hullatta már könnyét.
Szívünk gazdagsága
ez az ünnep!
Mondjunk imát mindenkiért!
Legyen ez kezdete
egy boldog jövőnek!
Varázslatos pillanat vár reánk,
s majd elmondhatja minden ember,
a szeretet bölcsője a Földünk
s lelke a mi hazánk.
A tiszta szavak
a lélekben születnek!
Szívből fakadnak
és életre kelnek.
Ragyogja be a Betlehemi csillag
a holnapot, s a mát!
Tegyük boldoggá
mindenki szent Karácsonyát!

 

Adventi versek óvodásoknak

Köszöntések, jókívánságok, idézetek:

 

Mások erre kerestek: adventi versek, adventi köszöntő vers, adventi versek óvodásoknak, adventi versek második gyertyagyújtásra, adventi naptar idezetek, advent negyedik vasárnapja vers, legszebb adventi versek, adventi versek ovisoknak, adventi jókívánságok gyerekeknek, vers advent 4 vasárnapjára, adventi készülődés idézetek, adventi naptár versek, 24 adventi vers, karácsonyi idézetek adventi naptárba, adventi és karácsonyi versek, szép adventi versek, adventi karácsonyi versek, advent idézetek, adventi versek, mondókák.